Barion Pixel

Mirgai Zita dietetikus írása.

Ha még nem olvastátok a korábbi cikkünket a témában (Kalória helyett számolj növényeket a Funky Foresttel!), kezdjétek itt az olvasást! (https://funkyforest.hu/szamolj-novenyeket-kaloriak-helyett/).

Szóval a 8 indok:

  1. A ma használt kalóriaszámítás alapjait 120 éve fektették le és sajnos nem veszi figyelembe, hogy mennyi energiába kerül a szervezetünknek lebontani (metabolizálni) az adott tápanyagot. Például a fehérjékből nyert energia 30%-át a testünk a tápanyag lebontására használja fel.
  2. Nem minden  – az ételekben található –  kalória hozzáférhető a szervezetünk számára. A felhasználás mértéke függ az adott étel fizikai struktúrájától, tápanyagmátrixától és a feldolgozás mértékétől. Jó példa erre a mandula és egyéb olajos magvak. Felmérések szerint 25%-kal kevesebb energia hasznosul a mandulából, mint ami a csomagoláson fel van tüntetve.
  3. Az előző két pontból is látszik, hogy a kalóriaszámítás rendkívül pontatlan, de ezt még tetőzi, hogy nem mindig tudjuk jól megbecsülni, mennyi ételt fogyasztottunk el. Az ételeink lemérése pedig borzasztó sok energiát emészt fel. Szerencsére erre nincs is szükség.
  4. A kalóriák nem mutatják meg étrendünk minőségét, hiszen meg tudunk enni 200 kalóriányi chipset és sült burgonyát is.
  5. Ha valaki fix kalóriabevitelhez tartja magát, az nem alkalmazkodik a változó mennyiségű fizikai aktivitáshoz, a menstruációs ciklushoz, az alvásmennyiséghez, az aktuális éhség és jóllakottság jeleihez.
  6. Ha pusztán a számokra hagyatkozunk, olyan magasabb kalóriatartalmú, de rendkívül egészséges ételeket tessékelhetünk ki az étrendünkből, mint pl. a fent is említett olajos magvak.
  7. A számolgatás könnyen kényszeressé válhat és megronthatja a kapcsolatot az ételekkel, sőt evészavarokat, rendellenes étkezési szokásokat is előidézhet.
  8. Az étkezés nem csak fiziológiai szükséglet, hanem élvezet és társas tevékenység is.

Számít akkor az energiabevitel? Meg fog lepni a válaszom… Természetesen igen, hiszen szükség esetén testsúlycsökkenést kalóriadeficittel, gyarapodást pedig kalóriatöbblettel érhetünk el. Sőt mi, dietetikusok, használjuk például étlaptervezéskor vagy táplálásterápia tervezése esetén is. Mindennapjaink során azonban legtöbbünk kiválóan egészséges étrendet tud folytatni, ha ismeri az egyénileg rá vonatkozó nyersanyagválogatási preferenciákat és figyel az éhség-, jóllakottságérzetére.

Ezt az üzenetet vidd magaddal: Kalóriaszámlálás helyett kérd szakember segítségét abban, hogy milyen alapanyagok járulnak hozzá a te személyes céljaidhoz!

Ha pedig naponta meginnál egy pohár Funky Forest gyümölcsitalt, kisétkezés – tízórai vagy uzsonna – gyanánt, azt is nyugodtan megteheted, mert adalékanyagmentes és csak természetes formában előforduló cukrokat tartalmaz!

Források

Gebauer SK, Novotny JA. Food Processing and Structure Impact the Metabolizable Energy of Almonds. Food and Function. 2016; 7 (10): 4231–4238. doi:10.1039/c6fo01076h.

Kellow J. The death of the calorie? MyNutriWeb, Expert nutrition and health learning. Retrieved from https://mynutriweb.com/the-death-of-the-calorie/ at 2024. 01. 30.

Yeo G. Why calories don’t count. MyNutriWeb, Expert nutrition and health learning. Retrieved from https://mynutriweb.com/why-calories-dont-count/ at 2024. 01. 30.

Azok az újévi fogadalmak

Január közepén-végén, amikor már talán kezdenek ritkulni az életmódváltásra buzdító hirdetések és kezd fogyni a lelkesedés a fogadalmak betartásával kapcsolatban, ideje realisztikus célokat kitűzni magunk elé. Engedd meg, hogy cikkemmel segítsek ebben!

Egészségünk megőrzése

Egészségünk megőrzése vagy visszaszerzése érdekében több irányba is indulhatunk. A mentális egészségünk támogatása, a megfelelő alvásritmus beállítása, stresszkezelés, a függőségekkel való munka, a rendszeres testmozgás és a szociális kapcsolataink ápolása mind-mind olyan cél, amik aztán dominó-effektusként hatással lesznek egész jóllétünkre! Ha te ezek közül dolgozol éppen valamelyik pilléren, tudd, hogy teljes szívemből szurkolok neked, de talán ez a cikk nem neked fog szólni (később azonban, ha szükséged lesz rá, visszatérhetsz hozzá). A következő sorokban ugyanis egy tudományosan megalapozott és szórakoztató táplálkozási célról olvashattok.

Számolj növényeket kalóriák helyett!

Amikor valaki jobban oda szeretne figyelni az étkezésére, hajlamos a kalóriaszámolás csapdájába esni. A kalória az ételeinkben található energiamennyiség mértékegysége és a fogyni vágyók jó barátja. Én azonban nem vagyok a kalóriaszámlálás híve, mert elveszi az étkezés örömét és addiktívvá válhat, az arra hajlamosaknál hozzájárulhat evészavarok kialakulásához. Nem mondom, hogy sosincs szükség rá és azt sem, hogy mi, dietetikusok nem használjuk. Elég azonban, ha mi tudjuk, nagyságrendileg mibe mennyi kalória van, a klienseknek pedig a nyersanyagválogatást tanítjuk meg. Így gondolkozok én, de nem minden szakember egyforma módszerekkel dolgozik.

A kalóriaszámlálás helyett hatékonyabb célkitűzésnek tartom, ha a héten elfogyasztott növényi élelmiszereket számoljuk. Kimutatták ugyanis, hogy a bélflóránk akkor a legegészségtámogatóbb összetételű, ha minél változatosabb, diverzebb. Ehhez növényi élelmiszerek fogyasztásával járulhatunk hozzá leginkább. Jelenlegi tudásunk szerint akkor képes a bélflóránk a lehető legváltozatosabb állapotot elérni, ha heti 30 növény szerepel az étrendünkben.

Mi számít egy adag növénynek?

  • egy marék száraz gabona
  • egy darab gyümölcs, fél bögre bogyós gyümölcs
  • 2 tenyér nagyságú zöldség
  • fél bögre száraz hüvelyes
  • zárt marék olajos mag
  • 1 fűszer használata ¼ adag növénynek számít
  • 1 dl 100%-os préslé vagy smoothie, pl. Funky Forest sütőtök-mangó-alma smoothie

Ha eddig növényekben szegény volt az étrended, akkor minden bizonnyal a rostbeviteled is alacsony volt. Bélbaktériumaid ezért meglepődve tapasztalják majd, ha több növényi élelmiszert fogsz fogyasztani és erre természetes módon puffadással válaszolhatnak. Érdemes ezért fokozatosan növelni a növényi élelmiszerek számát az étrendben és mellé bőségesen fogyasztani folyadékot.

Javaslatom: A saját tempódban, fokozatosan növeld a növényfogyasztásod. Tudományosan megalapozott, jó célkitűzés lehet elérni a napi 5 adag zöldség- és gyümölcsbevitelt és a heti 30 különböző növény fogyasztását!

Hivatkozások

McDonald, D., Hyde, E., Debelius, J. W., Morton, J. T., Gonzalez, A., Ackermann, G., Aksenov, A. A., Behsaz, B., Brennan, C., Chen, Y., DeRight Goldasich, L., Dorrestein, P. C., Dunn, R. R., Fahimipour, A. K., Gaffney, J., Gilbert, J. A., Gogul, G., Green, J. L., Hugenholtz, P., Humphrey, G., … Knight, R. (2018). American Gut: an Open Platform for Citizen Science Microbiome Research. mSystems, 3(3), e00031-18. https://doi.org/10.1128/mSystems.00031-18

A D-vitamin pótlás egész évben fontos!

 Mirgai Zita dietetikus írása

Bár még olykor élvezhetjük a kellemes kora téli napsütést, ez már nem elég ahhoz, hogy a szervezetünk előállítsa a megfelelő mennyiségű D-vitamint, így ebben a cikkben az étrend-kiegészítés fontosságára szeretném felhívni a figyelmet.

Kezdjük az elején! Miért fontos egyáltalán a D-vitamin?

  • hozzájárul az ép csontozat kialakításához és megtartásához
  • a kalciummal együtt csökkenti a csonttörések kockázatát
  • az immunrendszer működését segíti, a szervezet vírusellenes védekezését támogatja
  • gyulladáscsökkentő hatással bír
  • együttműködik a bélflóránkkal, egymás jótékony hatását erősítik
  • több betegség kezelésében is szerepe van, ilyen például a csontritkulás vagy az autoimmun betegségek

Ezek alapján el tudjuk képzelni, milyen hatása lehet annak, ha a fenti folyamatokban a vitamin nem tud szerepet vállalni.

Éljen a szabad levegő és a tudatos étrend-kiegészítés!

Magyarországon márciustól októberig fedezni tudjuk D-vitamin szükségletünket, ha 10 és 16 óra között 15-30 percet töltünk direkt napsugárzásban, fedetlen végtagokkal, vállal és arccal. A napvédő krémek sajnos gátolják a szintézist, így erre a rövid időre nem javasolt használatuk. A vitamintermelés életkorral is csökken, idősek esetében szükségessé válhat a kiegészítés a napfényes hónapokban is. Október közepétől márciusig az egész lakosság étrend-kiegészítésre szorul, mivel hazánkban a fény ilyenkor nem alkalmas D-vitamin előállításra. A nyáron, kora ősszel raktározott D-vitamin 3-4 hét alatt elhasználódik és hiány alakulhat ki.

Elhiheted, szakemberként nem célom felesleges tablettákat sózni rád, sokkal jobban pártolom, ha ételekkel fedezzük vitamin- és ásványi anyag szükségletünket. A D-vitamin kiegészítés azonban szükséges és szakmailag jól megalapozott, nem csak egy újabb hóbort!

Jó, ha tudod: szoláriumozás hatására szervezetünk nem képes D-vitamint termelni!

Mennyi az annyi?

Októbertől márciusig napi 2000 NE D-vitamin étrend-kiegészítés javasolt, de a szükséglet heti és havi adagolással is fedezhető. Tehát figyelj rá, hogy egy héten összesen 14 000 NE D-vitamint vegyél magadhoz!

A túladagolás elkerülése végett azonban ne legyen hosszú távon napi 4000 NE-nél több a beviteled!

Költséghatékony tipp: kérd a háziorvosod, hogy írjon fel neked D-vitamint, így olcsóbban hozzájuthatsz a patikában!

Vedd be a D-vitamint funky módon!

Zsírban oldódó vitamin lévén a D-vitamin hatékonyabban szívódhat fel, ha zsírtartalmú étellel együtt fogyasztod. Ha Funky Forest préslével veszed be a tablettát, az szuper választás, viszont időzítsd az egyik étkezésedhez!
A másik opció, hogy extra funky smoothiet készítesz egy kis hidegen sajtolt olaj vagy magvak hozzáadásával és máris kész a zsírtartalmú gyümölcsitalod, amivel jobban csúszik a D-vitamin étrend-kiegészítő.

Hogyan csináld?

Vedd a kedvenc présleved + a hozzá passzoló hidegen sajtolt olajat vagy olajos magvat + turbózd gyümölcsökkel + ha illik hozzá, rakhatsz bele túrót vagy joghurtot is.

Példa recept 2 főre:

  • 200 ml alma-cékla-répa préslé
  • 1 ek. hidegen sajtolt tökmagolaj
  • 1 kis alma
  • 1 kis körte

Tipp 1: ha hígabb italt szeretnél felezd le a gyümölcsadagot
Tipp 2: a gyümölcsöket nem szükséges meghámozni, így magasabb lesz az italod rosttartalma

Elkészítés: turmixold össze az hozzávalókat és már be is veheted vele a napi D-vitamin tablettád!

Mirgai Zita dietetikus

Hivatkozások:

European Food Safety Authority. (2016). Dietary reference values for vitamin D. EFSA Journal, 14(10), 1–145. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2016.4547

Takács, I., Dank, M., Majnik, J., Nagy, G., Szabó, A., Szabó, B., Szekanecz, Z., Sziller, I., Toldy, E., Tislér, A., Valkusz, Z., Várbíró, S., Wikonkál, N., & Lakatos, P. (2022). Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Osvosi Hetilap, 163(15), 575–584. https://doi.org/10.1556/650.2022.32463

Aki ismeri a Funky Forest blog cikkeit, tudja, hogy mi leszünk az utolsók, akik  diétás tanácsokkal, fogyókúrás tippekkel, kalória spóroló megoldásokkal bombázunk Benneteket. Ez nem pusztán azért van, mert ilyen funky a lelki alkatunk, hanem mert a tudomány is azt igazolja, hogy az ételre csak tápanyagforrásként tekinteni, szakmailag hiányos megközelítés! A következőkben egy ehhez kapcsolódó, érdekes tudományterületről mesélünk – az epigenetikáról.

Az Epigenetika

Neve az epi (feletti) és a genetika (örökléstan) szavak összetételéből ered. Az epigenetika azt vizsgálja, hogy a külső környezeti és a különböző belső tényezők, hatások hogyan módosítják a gének működését.

Minden ember egyedi génállománnyal rendelkezik. Az apai és anyai gének által meghatározott genetikánk determinálja hogy milyen lesz egészségi állapotunk, milyen betegségeink alakulhatnak ki és egyéb fizikai és biológiai tulajdonságokat is meghatároz.

Legalábbis sokáig így hittük, és hajlamosak is vagyunk minden felelősséget a genetikára hárítani.

Az epigenetika azt próbálja mérhetővé tenni, hogy a környezeti tényezők hogyan tudják ki és/vagy bekapcsolni azt, hogy a genetikai jellemzők valóban megnyilvánuljanak. A genetika tehát a lehetőségek tárháza. Hogy abból mi kap hangszórót és mi némul el, az rajtunk és a felmenőinken is múlik.

Milyen tényezők befolyásolják a genetikánk érvényre jutását?

  • környezetünkből származó hatások (stressz, higiénia és fertőzések stb.)
  • saját szokásaink (táplálkozás minősége, mennyisége – alultápláltság, túltápláltság, fizikai aktivitás, alvás stb.)
  • szülőket érő hatások következménye a gyermeken (anyát ért lelki hatások a várandósság során, apa táplálkozási szokásai a fogantatás körül, szülők dohányzása stb.)

Ezek a tényezők nem a DNS szerkezetét, tehát nem a nukleotid sorrendjét változtatják meg, hanem a génekben kódolt információk hozzáférhetőségét. Életmódunk, felmenőink életmódja a génekben tárolt infót elnémíthatja vagy kihangosíthatja.

Az ételek, a dohányzás, a stressz, a fizikai aktivitás minden sejtben változásokat okoz, beleértve a petesejteket is, a spermiumokat is, azok nincsenek függetlenül elzárva egy széfben. A szervezetben minden kommunikál egymással. Ilyenformán is van hatásunk leszármazottainkra, vagy hatnak ránk felmenőink epigenetikusan.

Szóval nem az vagy, amit megeszel, hanem az epigenetika tanítása szerint  az vagy, amit a szüleid, nagyszüleid ettek vagy nem ettek, ahogy és amilyen körülmények között éltek.

Ételeink és italaink mennyisége, minősége, az elfogyasztás körülményei, az asztalközösség hatással van ránk. Az étkezés epigenetikai hatása pedig lehet pozitív és negatív is.  Színes, finom, közösségi étkezésekkel mutassunk fityiszt a genetikánknak. Ennek megélésére még bőven van lehetőségünk – szabadtéren is –  a kora őszi napsütéses hétvégéken. Nyugodalmas jó étvágyat kívánunk mindenkinek!

Funky_Forest_grillparty

Füstölés, grillezés, károsanyagok?

Még tart a grillszezon, de azok se pörgessenek tovább, akik nem grilleznek otthon, vagy vendégségben, étteremben sem fogyasztanak ilyen ételeket, mert mindennapi konyhai folyamatokról is szó lesz.

  • Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)
  • Heterociklusos aminok (HCA)
  • Nitrózaminok
  • Akrilamidok

Ezekkel a súlyos szavakkal már mindenki találkozhatott, mindenkit riogattak már ezekkel. De miről is van szó? Olyan, egészségre károsan ható vegyületekről, amelyekről bebizonyosodott, hogy rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztás mellett hozzájárulnak a daganatos folyamatok kialakulásához.

Belélegezzük, beszívjuk, megesszük

A fent említett károsanyagokat részben a szabad tűz füstje miatt juttatjuk be a szervezetünkbe, belélelegezzük (ezért nem egészséges az illatos füstölő sem például), részben a fára csöpögő zsír égése során szívjuk be vagy kerül a grillezett ételre, részben a túlsült (feketére pirult) részek elfogyasztásával visszük be.

Nem csak a grillezett hús és zöldség tartozik ebbe a kategóriába, hanem minden, ami füstölt: hús, hal, sajt, tofu, olajosmag, só, pirospaprika …

De hát imádunk grillezni, rajongunk a füstölt árukért. Akkor most mit tegyünk, mit együnk?

– Fogyasszuk ritkán, ünnepekkor, tehát nem kell beszerezni füstölő berendezést otthonra, vagy ha van, ne grillezzünk hetente, ennyi

– Nem javasolt a mindennapi bevásárló listára tenni a szalámit, kolbászt, füstölt sonkát

– Együnk a grillezett ételek mellé bőségesen zöldségeket, saláta szedéshez használjunk nagy tányért, ne egy kis csalamádés tálkát

– Zöld fűszeres olajat használjunk a salátára, vagy a sütőben sült krumplira

– Használjunk antioxidáns hatású, hidegen sajtolt, telítetlen növényi olajokat (extra szűz olíva, tökmag, dió, napraforgó) és mindenféle friss fűszert: rozmaring, majoranna, kakukkfű, bazsalikom, oregánó, petrezselyem, lestyán, tárkony, korianderzöld, stb.

– Fűszerezzük gazdagon a grillezendő ételeket, mert a friss ízesítők olyan intenzív antioxidánsok, hogy a képződő károsanyagokat közömbösíteni képesek.

– Igyunk lehűtött gyógynövény teát (menta, kakukkfű, citromfű stb.) is a kerti parti alatt

– A nagyon égett részeket távolítsuk el. – Ez vonatkozik nem csak a húsra, zöldségekre, de a süti aljára és a kovászos kenyérre is! Hatalmas divat a kézműves kenyér, de bizony az égett héjú többet árt, mint használ.

Fekete ételek? Nem trendi!

Egy időben divatosak voltak a fekete ételek, amiket égetett zöldségekkel színeztek, de szerencsére hamvába halt – szó szerint -, már nem tarol ez a trend.

A mindennapi főzésnél is figyeljünk ezekre a káros anyagokra, amikor akkor keletkeznek például, amikor nem főzéshez alkalmas zsiradékot használunk.

 Főzéshez való, megfelelő zsiradékok:  olívaolaj, repceolaj, napraforgó olaj, szőlőmagolaj.

Mi a helyzet a pörkölt kávéval?

Bár a pörkölés során (fontos, jó esetben ez nem égetés! Éljen az újhullámos, világos pörkölésű kávéJ ) keletkezhet némi károsanyag, ez a kávé rengeteg jótékony vegyületéhez (polifenolok) képest teljesen elhanyagolható. A kávé hiába fekete, nem tartozik a káros szenvedélyek közé.

immun erősítés, mikrobiom (kép: Freepic)

A BELEK CSODÁLATOS VILÁGA – A MIKROBIOM

A mikrobiom olyan szinten került be a köztudatba, annyit beszélünk róla a  mindennapjainkban, mintha mindannyian máris táplálkozás szakértők lennénk. Érdeklődésünk nagyon is érthető, hiszen ez manapság a táplálkozástudomány és az orvoslás legkutatottabb területe, valamint valóban egy felfoghatatlanul komplex és még alig ismert univerzumról van szó.

Az emberi mikrobiom többféle mikroorganizmus (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények) összessége, amelyek velünk együtt szimbiózisban élnek  és különösen fontos szerepet játszanak az egészségünk szempontjából.

Az emberi testben található mikroorganizmusok

Az emberi testben található mikroorganizmusokszámtalan helyen megtalálhatók: a bélben, a bőrön, a szájban, az orrban, stb. Ezek a mikroorganizmusok hozzájárulnak az emésztéshez, az immunrendszer működéséhez, a vitaminok termeléséhez, az anyagcseréhez és az egészséges bőr fenntartásához, egy szóval az egész szervezet normál működéséhez. A mikrobiom kutatása egy nagyon dinamikusan fejlődő és változó terület.

A bél mikrobiom az összes mikroorganizmus tápcsatornában élő része, megtalálható a felső és az alsó zárógyűrű között mindenhol, a szánktól egészen a végbélig. Hibás tehát a feltételezés, hogy ez csak a vastagbélre lokalizálódó “szervrendszer”, bár tény, hogy ott található a teljes bélflóra jelentős része (~90%), tömege itt akár 2 kg is lehet és a széklet szárazanyag tartalmának ~60%-át adja. Jelen ismereteink szerint a szájüregben ~140, a nyelőcsőben ~100, a gyomorban ~130 féle, míg a vastagbélben mintegy 1000 féle baktériumtörzs él. Összetettsége egyénenként eltérő és olyan mértékben egyedi, mint az ujjlenyomat. Azon felül pedig, hogy megismételhetetlen, nagyon változékony is. Képes jelentős mértékben átalakulni  valamilyen étkezés (fehérje- és zsír domináns étrend), alkohol, stressz, vagy fertőzés hatására. A mikrobiomunk által közölt genetikai információ pedig sokkal jelentősebb lehet, mint maga az emberi genom, a szervezet teljes örökítő információja.  A bél mikrobiom rendkívül fontos szerepet játszik az emésztésben, de jelentősége ennél sokkal összetettebb.

A bél mikrobiom fő feladatai:

  • emésztés
  • vitaminok és egyéb anyagok termelése
  • immun- és idegrendszer szabályozása

A bél mikrobiom állapotát egyre több betegség és állapot összefüggésében vizsgálták már és a kapcsolat számtalan esetben nyert bizonyítást:

  • depresszió, izületi betegségek, szív és érrendszeri betegségek, Alzheimer-, Parkinson-kór, autizmus, autoimmun betegségek, bőrelváltozások, asztma és COPD, nőgyógyászati kórképek, zsírmáj, cukorbetegség, vastagbél daganatok, gyulladásos bélbetegségek és IBS.

A bélflóra funkciói a vastagbélben

A vastagbélbe eljutó rostokat (összetett szénhidrátok, melyek lebontása és felszívódása a vékonybélben nem történik meg) az itt élő mikroorganizmusok fermentálják, azaz részlegesen bontják. Ennek következményei többek között a gázok (metán, szén-dioxid, hidrogén, kén-dioxid) és a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA). Előbbit normalizálni szeretnénk, mint egy nagyszerű élettani folyamat természetes jele, utóbbit pedig részletezni, hogy mi mindenben van szerepe.

  • pH értékük kb. 4,8, azaz ezek gyenge savas környezet hoznak létre
  • kémhatásuk savassága a patogén (betegséget okozó) baktériumok leküzdésében segít
  • SCFA pl.: ecetsav, propionsav, vajsav (butirát), valeriánsav
  • táplálják a mikroorganizmusokat
  • támogatják a bélhámsejtek integritását (védelmet nyújtanak és energiát adnak)
  • fokozzák egyes tápanyagok felszívódását
  • növelik a bélperisztaltikát, így a székletben megkötött méreganyagok hamarabb távoznak a külvilágba, leegyszerűsítve – daganatellenes hatásúak
  • serkentik a mucin termelést (vastagbél belső falát védő glikoprotein, mely egyben a mikrobiom számára is energiaforrás)
  • vastagbél belső falának sejtjei számára energiaforrás
  • gátolják egyes daganatos sejtek osztódását, egyes atípusos sejtek regenerációját elősegítik
  • támogatják az agy működését (pl.: tanulás támogatása)
  • serkentik az immunrendszert, szabályozzák a gyulladásos választ
  • hatással vannak az anyagcserére (zsír-, koleszterin-, szénhidrát anyagcsere)
  • részt vesznek a vérnyomás szabályozásban

Mindezek talán elég nyomós indokot nyújtanak annak érdekében, hogy értsük, miért olyan fontos a rostdús táplálkozás. Aki azt állítja, hogy a sok rost a fogyás miatt kell, annak hiányosak az ismeretei, vagy nem gondolkodik az emberi szervezetről komplexen.

A javasolt napi rostbevitel kb. 35g.

Legmagasabb rosttartalmú nyersanyagok (szárazon mért adatok):

  • száraz hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó) ~ 20-25% rost
  • gabonafélék teljes értékű változatban (teljeskiőrlésű liszt, hajdina, köles, barnarizs) ~10-15% rost
  • olajos magvak ~5-10% rost

A sok rosthoz pedig ne felejtsünk el sokat inni. Például egy-egy üveg Funky Forest préslevet vagy smoothiet, mely növényi hatóanyagokban gazdag, és kiváló energiaforrás a beleinkben értünk dolgozó mikroorganizmusoknak.

Nyári ételek, mit együnk a strandon, fagyi, jégkása

Azért beszélünk most az élmények kapcsán a cukorról, mert bár mindig téma ez a “fehér méreg”, most különösen a kérdések kereszttüzébe került az édesítőszerekkel karöltve, a WHO május 15-i közleménye miatt, mely szerint  a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a cukorpótlók használata „nem jár hosszú távú előnyökkel a testzsír csökkentése terén sem felnőttek, sem gyermekek esetében”.

Gyakori tévhit, hogy a cukor, a szénhidrát megemeli a vércukor- és az inzulinszintet.

Mármint az valós, hogy ez a hatás megtörténik, de hát éppen ezért fogyasztjuk ezeket az ételeket, hogy szervezetünk gyors energiát nyerjen. Valamint fontos tény, hogy ez a vércukor emelkedés a normál tartományon belül történik meg. Egészséges emberben 2 gombóc fagyi nem fog olyan változást okozni, ami káros lenne. Sajnos ez a „cukorellenes” nézet a cukrobetegek szabályrendszeréből szinte teljesen feleslegesen szivárgott át a köztudatba.

Gyakran hallhatjuk  édesanyáktól: “megevett egy gombóc fagyit/megivott egy pohár gyümölcslevet és alig lehetett leállítani a gyereket” . Amikor a gyerekek felnőtt szemmel nézve túlpörögnek, hiperaktívak, az nem fogható egyszerűen a cukorra. Egy-egy helyzet ennél sokkal komplexebb. Amikor az iskolapadban alig ül meg, az azért is lehet, mert kevés inger éri. Amikor extrém hangosnak tűnik egy nyaraláson kapott fagyi után, az is sokkal inkább a helyzetre adott intenzív válasz.

Azért érdemes ezt tudatosítani, mert így az egyetlen felelős (cukor) helyett lehetőségünk lesz a lényegre figyelni, tehát a gyermek reakcióira. Ahelyett, hogy legyintenénk, hogy ez a cukor miatt van, párbeszédet kezdeményezhetünk a kis családtaggal, hogy mesélje el, minek örül, mit érez, mit jelent számára ez az élmény: fagyi, évzáró, együtt a család, vízparti üdülés.

Megjegyzendő mondat: Egy étel nem attól egészséges, hogy alacsony vércukorszint emelő hatása van, alacsony a glikémiás indexe! (Gondoljunk csak bele, egy szelet zsíros hús, majonézes kukoricasalátával szuper lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz. Ettől egészséges ételnek számít vajon?)

Gyakran, a gyors vércukoremelkedést okozó hatása miatt nem merik a gyümölcsleveket sem ajánlani gyermekeknek, egészségtudatos felnőtteknek.

Dietetikusunk válasza erre:

  • Egyrész kulcs a mértékletesség, tehát egyszerre 1-2 dl-t fogyasszunk 0,5-1 liter helyett,
  • Másrészt hibás az a szemlélet, ha csak ezt az egy tulajdonságot ragadjuk ki. Egy gyümölcslé, különösen, ha 100%-os, adalékanyag és hozzáadott cukor mentes présléről vagy smoothie-ról beszélünk, teli van antioxidánsokkal, ásványianyagokkal és ízélménnyel.
  • Harmadrészt meg még egyszer mondjuk, a vércukoremelkedés a normál tartományon belül történik meg!

Az édes íz másik pólusa, az édesítőszer

Gyermekeknek kizárólag cukorbetegség esetén javaslunk édesítőszert, abban az esetben is csak akkor, ha az édesítést épp nem tudjuk megoldani gyümölcsökkel.

Minden korosztály számára azért javasoljuk az édesítőszerek mellőzést, és a WHO is ezért int óvatosságra hosszútávon, mert az a megfigyelés, hogy azok, akik édesítőszert fogyasztanak, összességében mégis csak több kalóriát (energiát) visznek be. Ugyanis az édesítőszer kalóriamentessége azt sugallja a fogyasztók számára, hogy más fogásokból, vagy épp a cukromentesből többet, úgymond “büntetlenül” fogyaszthatnak. Az édes, intenzív ízhez való adaptáció miatt pedig minden ételből kicsit nehezebben tartanak mértéket az édesítőszert fogyasztók.

A javaslatunk tehát a nyárra, hogy utazás alkalmával bátran mondjuk igent minden helyi finomságra, mert azokon keresztül is élményeket tapasztalhatunk meg, hiszen az étel nem csupán tápanyagforrás, hanem kapcsolódási pont, közösségi esemény. Ha pedig itthon utazgatunk és egy gyors, tartalmas frissítőre vágyunk, dobjunk be egy finom, tápláló, hozzáadott cukrot és adalékot nem tartalmazó Funky Forest italt. Nyárra kifejezetten hűsít és frissít a meggyes-bodzás-almás Wacky Wolf préslé.

Mesterséges ízfokozók, adalékanyagok, chips

A FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK

A jelen kor rohanó, zsúfolt életmódjában az étkezés minél gyorsabb megoldására megjelentek a feldolgozott élelmiszerek. Mindenki tudja, hogy a gyors munka nem mindig eredményez minőségi munkát. Így van ez az étkezéssel is.
A gyorsétterem és feldolgozott kényelmi termékek nem feltétlen ideálisak. Mivel azonban nem költözhetünk ki mindannyian vidékre, hogy egész nap a magunk által termelt nyersanyagokból készítsünk ételeket, no meg nem is mindenki rajonghat úgy az étellel foglalatoskodással, mint például dietetikusunk, Szabó Adrienn, ezért a legjobb, ha megtanulunk együtt élni és jól élni az ipari élelmiszergyártás adta vívmányokkal és békébe kerülni lehetőségeinkkel és korlátainkkal.

Mit jelent a feldolgozott élelmiszer?
Élelmiszer boltban megvásárolható olyan termékek, melyek természetes állapota az ipari feldolgozás során megváltozik.
Azonban a módosítás mértéke nem mindegy.
Az ipari beavatkozás sokféle lehet, amelyekről mi is láthatjuk, hogy nem egyenrangú műveletekről van szó: mosás, darabolás, őrlés, főzés, pasztörizálás, fagyasztás, szárítás, csomagolás, tartósítószerekkel, fűszerekkel, ízfokozókkal, cukorral, zsírokkal vagy egyéb étrend-kiegészítőkkel történő dúsítás stb.

A feldolgozott élelmiszereknek több ketegóriája van
1. Elsődlegesen, vagy minimálisan feldolgozott ételek, melyek célja, hogy
– könnyebben fogyasztható állapotba kerüljön az adott nyersanyag (pl.: a megőrölt gabonaszemből teljeskiőrlésű liszt készül, a megfőzött hüvelyesből pedig konzerv)
– vagy a nyersanyagot minél hosszabban, a legjobb minőségben őrizzük meg (pl.: gyorsfagyasztott zöldségek, pasztörizált tej, konzervált darabolt paradicsom, aszalt gyümölcs)
Ez az élelmiszer kategória olyan feldolgozott ételeket tartalmaz, melyek mindennapi étkezésbe iktatása abszolút egészségtámogató, beltartalmi értékük (tápanyagok, rostok) nem károsodik és nagyszerű alternatívát nyújtanak akkor, amikor szezonálisan elérhető palettát szeretnénk kicsit bővíteni, vagy az ételkészítésre szánt időt csökkenteni.
2. Adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, melyek már körültekintést igényelnek, hisz a hozzáadott ízfokozók (só, cukor, nátrium-glutamát, stb.) és adalékanyagok (tartósítószer, állományjavító, térfogatnövelő, emulgeálószer stb.) miatt tápanyag összetételük változhat, olykor kedvezőtlen irányba. Pl.: a paradicsomos tésztaszósz sokkal több olajat vagy sót tartalmazhat, mint amennyit javasolt lenne hozzáadni, vagy egy zöldségkrém iparilag több keményítőt és kevesebb nyersanyagot (zöldséget) tartalmazhat, mint egy otthon előállított verzió.
3. Az azonnali fogyasztásra alkalmas vagy ultra feldolgozott (ultra processed) ételek már feldolgozott, többszörösen finomított formában tartalmazzák az alapanyagokat, nyersanyagokat (így csökken tápanyagtartalmuk – rost, vitamin, ásványianyag) és emellett adalékanyagokat is többet tartalmaznak, mint az előző kategóriák. Ezen csoportba tartozó élelmiszerek túlzott fogyasztása hosszú távon negatív hatást jelent az egészségünkre nézve, mert ezekre jellemző a túlzott só, édesítőszer – és cukor, a magas telített zsír, olaj – és transzzsírtartalom és halmozott mesterséges adalékanyagok alkalmazása.
Ismerős az “üres kalória” fogalma? Ez általában a többszörösen feldolgozott élelmiszerekre jellemző: Rengeteg kalóriát tartalmaznak a hozzáadott zsiradék és cukor miatt, azonban értékes tápanyagokban nagyon szegények, mert eleve többszörösen finomított nyersanyagokból készülnek. Ilyenek lehetnek pl. sós keksz, kakaós nápolyi. Fontos, hogy egy étel minőségét nem az energiatartalom (kcal) határozza meg, hanem az összetevők listája. Ez a felsorolás pedig minél rövidebb, annál jobb.
Természetesen, nem csak önmagukban ezek az ételek, hanem ezek gyakori, túlzott mértékű fogasztása, valamint az ezekhez gyakran társuló egészségtelen életmód (felfokozott életritmus, stressz, kevés mozgás, elégtelen alvás, stb.) is hosszútávon összefüggésbe hozhatók krónikus civilizációs betegségekkel, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, elhízás, daganatos megbetegedések stb.

Tehát nem csak önmagában az adalékanyagokat és ezeket a bűnösnek tartott feldolgozott élelmiszereket érdemes megvizsgálni, hanem a kontextust és a táplálkozási attitűd hosszútávú hatásait.

Feldolgozott bolti élelmiszerek
Mikor a boltban kapható gyümölcsjoghurtban plusz tejszín és cukor van, illetve gyümölcs aroma, az még nem baj néha, sőt, teljesen egészséges is lehet, pláne ha plusz szezonális gyümölccsel extrázzuk és így legalább fogyasztunk gyümölcsöt. Viszont ha ez a kényelmi termék azt eredményezi, hogy a gyümölcsbevitelünket ennyivel letudjuk, akkor az már nem járul hozzá, hogy szervezetünk megkapja a szükséges tápanyagokat. Lehet azonban jól használni a kényelmi termékeket. Figyelem, még egy, talán sokak számára megbotránkoztató példa jön. Tegyük fel, hogy ami otthon van, az csak egy kevés répa a hűtőben, meg borsó a fagyasztóban, meg zacskós leves a kamrában, akkor lehet egy rohanó életmódba jól beilleszthető étel a tasakos leves répa kockákkal és zöldborsóval turbózva.
Vagy hogy házon belül hozzunk példát. A direkt préseléssel készült gyümölcslé egy alig feldolgozott élelmiszer, hiszen csak néhány hőérzékeny vitamin mennyisége csökken némileg, egyes mikroelemek (ásványianyagok, antioxidánsok) pedig kifejezetten feldúsulnak a préselés során adalékanyagot viszont nem kapnak. Önmagában ha valaki folyton gyümölcslevet fogyaszt, az nem elég a szervezet számára. De ha valaki ezeknek a gyümölcsleveknek köszönhetően tud könnyen elkészíteni zöldségekkel együtt egy smoothie-t, lehet, hogy sokkal változatosabb lesz az étrendje, mintha elvből elutasítaná, az üvegbe csomagolt gyümölcs-zöldség készítményeket, vagy ha nem lenne egy-egy nap, mikor előkapja a jól tárolható üvegbe zárt Funky Forest leveket, akkor azokon a napokon elmaradna a zöldség-gyümölcs bevitel.
Fontos, megjegyezni azt is, hogy az adalékanyagok önmagukban nem automatikusan káros anyagok. A természetellenesen hangzó guargumi pl. a pillangósvirágú növények családjába tartozó guarbab magjában található anyag, tehát egy természetes anyag, vagy az E162, mely a céklából nyert természetes vörös színezék. Ne higgyünk minden rémhírnek és ne szorongjunk, ha feldolgozott ételt fogyasztunk, törekedjünk a változatosságra.

A Funky Forest elkötelezett híve annak, hogy szolgálja az emberi egészséget úgy, hogy az a fenntarthatóság szellemében valósuljon meg. Így zárszóként szeretnénk kiemelni, hogy egy étel minél kevésbé feldolgozott, annál egészségesebb az ember számára és  annál jobban kíméli a bolygót is!