Barion Pixel
Funky_Forest_grillparty

Füstölés, grillezés, károsanyagok?

Még tart a grillszezon, de azok se pörgessenek tovább, akik nem grilleznek otthon, vagy vendégségben, étteremben sem fogyasztanak ilyen ételeket, mert mindennapi konyhai folyamatokról is szó lesz.

  • Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)
  • Heterociklusos aminok (HCA)
  • Nitrózaminok
  • Akrilamidok

Ezekkel a súlyos szavakkal már mindenki találkozhatott, mindenkit riogattak már ezekkel. De miről is van szó? Olyan, egészségre károsan ható vegyületekről, amelyekről bebizonyosodott, hogy rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztás mellett hozzájárulnak a daganatos folyamatok kialakulásához.

Belélegezzük, beszívjuk, megesszük

A fent említett károsanyagokat részben a szabad tűz füstje miatt juttatjuk be a szervezetünkbe, belélelegezzük (ezért nem egészséges az illatos füstölő sem például), részben a fára csöpögő zsír égése során szívjuk be vagy kerül a grillezett ételre, részben a túlsült (feketére pirult) részek elfogyasztásával visszük be.

Nem csak a grillezett hús és zöldség tartozik ebbe a kategóriába, hanem minden, ami füstölt: hús, hal, sajt, tofu, olajosmag, só, pirospaprika …

De hát imádunk grillezni, rajongunk a füstölt árukért. Akkor most mit tegyünk, mit együnk?

– Fogyasszuk ritkán, ünnepekkor, tehát nem kell beszerezni füstölő berendezést otthonra, vagy ha van, ne grillezzünk hetente, ennyi

– Nem javasolt a mindennapi bevásárló listára tenni a szalámit, kolbászt, füstölt sonkát

– Együnk a grillezett ételek mellé bőségesen zöldségeket, saláta szedéshez használjunk nagy tányért, ne egy kis csalamádés tálkát

– Zöld fűszeres olajat használjunk a salátára, vagy a sütőben sült krumplira

– Használjunk antioxidáns hatású, hidegen sajtolt, telítetlen növényi olajokat (extra szűz olíva, tökmag, dió, napraforgó) és mindenféle friss fűszert: rozmaring, majoranna, kakukkfű, bazsalikom, oregánó, petrezselyem, lestyán, tárkony, korianderzöld, stb.

– Fűszerezzük gazdagon a grillezendő ételeket, mert a friss ízesítők olyan intenzív antioxidánsok, hogy a képződő károsanyagokat közömbösíteni képesek.

– Igyunk lehűtött gyógynövény teát (menta, kakukkfű, citromfű stb.) is a kerti parti alatt

– A nagyon égett részeket távolítsuk el. – Ez vonatkozik nem csak a húsra, zöldségekre, de a süti aljára és a kovászos kenyérre is! Hatalmas divat a kézműves kenyér, de bizony az égett héjú többet árt, mint használ.

Fekete ételek? Nem trendi!

Egy időben divatosak voltak a fekete ételek, amiket égetett zöldségekkel színeztek, de szerencsére hamvába halt – szó szerint -, már nem tarol ez a trend.

A mindennapi főzésnél is figyeljünk ezekre a káros anyagokra, amikor akkor keletkeznek például, amikor nem főzéshez alkalmas zsiradékot használunk.

 Főzéshez való, megfelelő zsiradékok:  olívaolaj, repceolaj, napraforgó olaj, szőlőmagolaj.

Mi a helyzet a pörkölt kávéval?

Bár a pörkölés során (fontos, jó esetben ez nem égetés! Éljen az újhullámos, világos pörkölésű kávéJ ) keletkezhet némi károsanyag, ez a kávé rengeteg jótékony vegyületéhez (polifenolok) képest teljesen elhanyagolható. A kávé hiába fekete, nem tartozik a káros szenvedélyek közé.

immun erősítés, mikrobiom (kép: Freepic)

A BELEK CSODÁLATOS VILÁGA – A MIKROBIOM

A mikrobiom olyan szinten került be a köztudatba, annyit beszélünk róla a  mindennapjainkban, mintha mindannyian máris táplálkozás szakértők lennénk. Érdeklődésünk nagyon is érthető, hiszen ez manapság a táplálkozástudomány és az orvoslás legkutatottabb területe, valamint valóban egy felfoghatatlanul komplex és még alig ismert univerzumról van szó.

Az emberi mikrobiom többféle mikroorganizmus (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények) összessége, amelyek velünk együtt szimbiózisban élnek  és különösen fontos szerepet játszanak az egészségünk szempontjából.

Az emberi testben található mikroorganizmusok

Az emberi testben található mikroorganizmusokszámtalan helyen megtalálhatók: a bélben, a bőrön, a szájban, az orrban, stb. Ezek a mikroorganizmusok hozzájárulnak az emésztéshez, az immunrendszer működéséhez, a vitaminok termeléséhez, az anyagcseréhez és az egészséges bőr fenntartásához, egy szóval az egész szervezet normál működéséhez. A mikrobiom kutatása egy nagyon dinamikusan fejlődő és változó terület.

A bél mikrobiom az összes mikroorganizmus tápcsatornában élő része, megtalálható a felső és az alsó zárógyűrű között mindenhol, a szánktól egészen a végbélig. Hibás tehát a feltételezés, hogy ez csak a vastagbélre lokalizálódó “szervrendszer”, bár tény, hogy ott található a teljes bélflóra jelentős része (~90%), tömege itt akár 2 kg is lehet és a széklet szárazanyag tartalmának ~60%-át adja. Jelen ismereteink szerint a szájüregben ~140, a nyelőcsőben ~100, a gyomorban ~130 féle, míg a vastagbélben mintegy 1000 féle baktériumtörzs él. Összetettsége egyénenként eltérő és olyan mértékben egyedi, mint az ujjlenyomat. Azon felül pedig, hogy megismételhetetlen, nagyon változékony is. Képes jelentős mértékben átalakulni  valamilyen étkezés (fehérje- és zsír domináns étrend), alkohol, stressz, vagy fertőzés hatására. A mikrobiomunk által közölt genetikai információ pedig sokkal jelentősebb lehet, mint maga az emberi genom, a szervezet teljes örökítő információja.  A bél mikrobiom rendkívül fontos szerepet játszik az emésztésben, de jelentősége ennél sokkal összetettebb.

A bél mikrobiom fő feladatai:

  • emésztés
  • vitaminok és egyéb anyagok termelése
  • immun- és idegrendszer szabályozása

A bél mikrobiom állapotát egyre több betegség és állapot összefüggésében vizsgálták már és a kapcsolat számtalan esetben nyert bizonyítást:

  • depresszió, izületi betegségek, szív és érrendszeri betegségek, Alzheimer-, Parkinson-kór, autizmus, autoimmun betegségek, bőrelváltozások, asztma és COPD, nőgyógyászati kórképek, zsírmáj, cukorbetegség, vastagbél daganatok, gyulladásos bélbetegségek és IBS.

A bélflóra funkciói a vastagbélben

A vastagbélbe eljutó rostokat (összetett szénhidrátok, melyek lebontása és felszívódása a vékonybélben nem történik meg) az itt élő mikroorganizmusok fermentálják, azaz részlegesen bontják. Ennek következményei többek között a gázok (metán, szén-dioxid, hidrogén, kén-dioxid) és a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA). Előbbit normalizálni szeretnénk, mint egy nagyszerű élettani folyamat természetes jele, utóbbit pedig részletezni, hogy mi mindenben van szerepe.

  • pH értékük kb. 4,8, azaz ezek gyenge savas környezet hoznak létre
  • kémhatásuk savassága a patogén (betegséget okozó) baktériumok leküzdésében segít
  • SCFA pl.: ecetsav, propionsav, vajsav (butirát), valeriánsav
  • táplálják a mikroorganizmusokat
  • támogatják a bélhámsejtek integritását (védelmet nyújtanak és energiát adnak)
  • fokozzák egyes tápanyagok felszívódását
  • növelik a bélperisztaltikát, így a székletben megkötött méreganyagok hamarabb távoznak a külvilágba, leegyszerűsítve – daganatellenes hatásúak
  • serkentik a mucin termelést (vastagbél belső falát védő glikoprotein, mely egyben a mikrobiom számára is energiaforrás)
  • vastagbél belső falának sejtjei számára energiaforrás
  • gátolják egyes daganatos sejtek osztódását, egyes atípusos sejtek regenerációját elősegítik
  • támogatják az agy működését (pl.: tanulás támogatása)
  • serkentik az immunrendszert, szabályozzák a gyulladásos választ
  • hatással vannak az anyagcserére (zsír-, koleszterin-, szénhidrát anyagcsere)
  • részt vesznek a vérnyomás szabályozásban

Mindezek talán elég nyomós indokot nyújtanak annak érdekében, hogy értsük, miért olyan fontos a rostdús táplálkozás. Aki azt állítja, hogy a sok rost a fogyás miatt kell, annak hiányosak az ismeretei, vagy nem gondolkodik az emberi szervezetről komplexen.

A javasolt napi rostbevitel kb. 35g.

Legmagasabb rosttartalmú nyersanyagok (szárazon mért adatok):

  • száraz hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó) ~ 20-25% rost
  • gabonafélék teljes értékű változatban (teljeskiőrlésű liszt, hajdina, köles, barnarizs) ~10-15% rost
  • olajos magvak ~5-10% rost

A sok rosthoz pedig ne felejtsünk el sokat inni. Például egy-egy üveg Funky Forest préslevet vagy smoothiet, mely növényi hatóanyagokban gazdag, és kiváló energiaforrás a beleinkben értünk dolgozó mikroorganizmusoknak.

Nyári ételek, mit együnk a strandon, fagyi, jégkása

Azért beszélünk most az élmények kapcsán a cukorról, mert bár mindig téma ez a “fehér méreg”, most különösen a kérdések kereszttüzébe került az édesítőszerekkel karöltve, a WHO május 15-i közleménye miatt, mely szerint  a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a cukorpótlók használata „nem jár hosszú távú előnyökkel a testzsír csökkentése terén sem felnőttek, sem gyermekek esetében”.

Gyakori tévhit, hogy a cukor, a szénhidrát megemeli a vércukor- és az inzulinszintet.

Mármint az valós, hogy ez a hatás megtörténik, de hát éppen ezért fogyasztjuk ezeket az ételeket, hogy szervezetünk gyors energiát nyerjen. Valamint fontos tény, hogy ez a vércukor emelkedés a normál tartományon belül történik meg. Egészséges emberben 2 gombóc fagyi nem fog olyan változást okozni, ami káros lenne. Sajnos ez a „cukorellenes” nézet a cukrobetegek szabályrendszeréből szinte teljesen feleslegesen szivárgott át a köztudatba.

Gyakran hallhatjuk  édesanyáktól: “megevett egy gombóc fagyit/megivott egy pohár gyümölcslevet és alig lehetett leállítani a gyereket” . Amikor a gyerekek felnőtt szemmel nézve túlpörögnek, hiperaktívak, az nem fogható egyszerűen a cukorra. Egy-egy helyzet ennél sokkal komplexebb. Amikor az iskolapadban alig ül meg, az azért is lehet, mert kevés inger éri. Amikor extrém hangosnak tűnik egy nyaraláson kapott fagyi után, az is sokkal inkább a helyzetre adott intenzív válasz.

Azért érdemes ezt tudatosítani, mert így az egyetlen felelős (cukor) helyett lehetőségünk lesz a lényegre figyelni, tehát a gyermek reakcióira. Ahelyett, hogy legyintenénk, hogy ez a cukor miatt van, párbeszédet kezdeményezhetünk a kis családtaggal, hogy mesélje el, minek örül, mit érez, mit jelent számára ez az élmény: fagyi, évzáró, együtt a család, vízparti üdülés.

Megjegyzendő mondat: Egy étel nem attól egészséges, hogy alacsony vércukorszint emelő hatása van, alacsony a glikémiás indexe! (Gondoljunk csak bele, egy szelet zsíros hús, majonézes kukoricasalátával szuper lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz. Ettől egészséges ételnek számít vajon?)

Gyakran, a gyors vércukoremelkedést okozó hatása miatt nem merik a gyümölcsleveket sem ajánlani gyermekeknek, egészségtudatos felnőtteknek.

Dietetikusunk válasza erre:

  • Egyrész kulcs a mértékletesség, tehát egyszerre 1-2 dl-t fogyasszunk 0,5-1 liter helyett,
  • Másrészt hibás az a szemlélet, ha csak ezt az egy tulajdonságot ragadjuk ki. Egy gyümölcslé, különösen, ha 100%-os, adalékanyag és hozzáadott cukor mentes présléről vagy smoothie-ról beszélünk, teli van antioxidánsokkal, ásványianyagokkal és ízélménnyel.
  • Harmadrészt meg még egyszer mondjuk, a vércukoremelkedés a normál tartományon belül történik meg!

Az édes íz másik pólusa, az édesítőszer

Gyermekeknek kizárólag cukorbetegség esetén javaslunk édesítőszert, abban az esetben is csak akkor, ha az édesítést épp nem tudjuk megoldani gyümölcsökkel.

Minden korosztály számára azért javasoljuk az édesítőszerek mellőzést, és a WHO is ezért int óvatosságra hosszútávon, mert az a megfigyelés, hogy azok, akik édesítőszert fogyasztanak, összességében mégis csak több kalóriát (energiát) visznek be. Ugyanis az édesítőszer kalóriamentessége azt sugallja a fogyasztók számára, hogy más fogásokból, vagy épp a cukromentesből többet, úgymond “büntetlenül” fogyaszthatnak. Az édes, intenzív ízhez való adaptáció miatt pedig minden ételből kicsit nehezebben tartanak mértéket az édesítőszert fogyasztók.

A javaslatunk tehát a nyárra, hogy utazás alkalmával bátran mondjuk igent minden helyi finomságra, mert azokon keresztül is élményeket tapasztalhatunk meg, hiszen az étel nem csupán tápanyagforrás, hanem kapcsolódási pont, közösségi esemény. Ha pedig itthon utazgatunk és egy gyors, tartalmas frissítőre vágyunk, dobjunk be egy finom, tápláló, hozzáadott cukrot és adalékot nem tartalmazó Funky Forest italt. Nyárra kifejezetten hűsít és frissít a meggyes-bodzás-almás Wacky Wolf préslé.