Barion Pixel

Gulyás Andrea dietetikus írása

Szeretnéd, ha a bőröd ragyogó és egészséges lenne? Nem elég csak kívülről ápolni megfelelő krémekkel és szérumokkal, belülről is támogatni kell a megfelelő táplálkozással. Amit eszünk és iszunk, közvetlen hatással van a bőrünk hidratáltságára, rugalmasságára és védekezőképességére. Nézzük meg, mely vitaminok és ásványi anyagok segíthetnek az egészséges bőr elérésében!

Bőrvédő vitaminok és ásványi anyagok – A bőröd legjobb barátai

C-vitamin – Az antioxidáns

A C-vitamin nélkül a bőr elveszítheti rugalmasságát és feszességét. Ez a vitamin segíti a kollagéntermelést, amely feszessé és rugalmassá teszi a bőrt. Ráadásul harcol a szabad gyökök ellen, amelyek a bőr idő előtti öregedéséért felelősek. Szerencsére a C-vitamin számos gyümölcsben és zöldségben megtalálható, például a citrusfélékben, eperben, kiviben, paprikában, brokkoliban és karfiolban. 

Fontos tudni, hogy a C-vitamin hőre érzékeny, már akár 40 °C-on elkezd lebomlani. Ezért érdemes a zöldségeket és gyümölcsöket nyersen fogyasztani. 

A-vitamin – Az öregedés ellen

Az A-vitamin támogatja a bőr megújulását és segít elkerülni a száraz, hámló bőrt. A sárgarépában, sütőtökben, édesburgonyában és a céklában található béta-karotin az A-vitamin előanyaga, amely a szervezetben aktív formává alakul.

E-vitamin – A természetes hidratáló

Ha a bőröd hajlamos a szárazságra, az E-vitamin a titkos fegyvered! Segít fenntartani a bőr védőrétegét és csökkenti a gyulladásokat. Kiváló természetes forrásai a spenót, salátafélék, brokkoli, spárga, uborka és olajos magvak.

Cink – A pattanások ellen

Ha pattanásokkal vagy gyulladt bőrrel küzdesz, a cink lehet a megoldás! Segíti a sebgyógyulást, csökkenti a bőrproblémákat, és hozzájárul az egészséges bőrképhez. A cékla, spenót, olajos magvak, diófélék és hüvelyesek bővelkednek benne.

D-vitamin – Az immunrendszerért 

A D-vitamin nemcsak az immunrendszer, hanem a bőr egészsége szempontjából is kulcsfontosságú. Hiánya összefügghet a bőr szárazságával, gyulladásaival és bizonyos bőrbetegségekkel, például ekcémával. Természetes forrásai a halak, a tojás és előállításához fontos a napfény is.

 

Extra tipp: Készíts pikáns Funky turmixot kurkumával!

A kurkuma gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású, így nagyszerű kiegészítője lehet egy bőrvédő italnak. Vigyázz, mert intenzív az íze, kis mennyiséggel kezdj!

Példa recept 2 főre

  • 200 ml Funky Forest 100%-os préslé alma-gyömbér
  • egy fél tk kurkuma por 
  • 200 ml frissen facsart narancslé 
  • 100 ml víz ( ha hígabban szeretnéd inni, nyugodtan adj hozzá több vizet)

Elkészítés: Turmixold össze az összes hozzávalót és kész is! 

Bőr és mikrobiom – A láthatatlan védőpajzs

Lehet, hogy nem is gondoltál rá, de a bőröd nemcsak egy védőréteg, hanem egy komplett ökoszisztéma is! A bőr felszínén élő baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok – az úgynevezett bőrmikrobiom – kulcsszerepet játszanak a bőr egészségének fenntartásában.

Ezek a „jó baktériumok” segítenek megőrizni a bőr pH-egyensúlyát, védelmet nyújtanak a kórokozók ellen, és részt vesznek a gyulladások szabályozásában is.

A táplálkozás közvetlenül befolyásolja a bőrmikrobiomot! A fermentált ételek, valamint a rostban gazdag élelmiszerek – zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak, diófélék – mind támogatják a mikrobiom működését.

Ezen felül a hidratálás, vagyis a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás szintén kulcsfontosságú a szép bőr eléréséhez. Fogyassz naponta legalább 1,5-2 liter vizet és legfeljebb 150-200 ml 100%-os gyümölcslevet! Ebben az esetben remek választás a Funky Forest préslé – válaszd azt, amelyik számodra a legszimpatikusabb!

Források:

  • Pullar, J. M., Carr, A. C., & Vissers, M. C. (2017). The roles of vitamin C in skin health. Nutrients, 9(8), 866.
  • Zasada, M., & Budzisz, E. (2019). Antioxidants in dermatology. Postepy Dermatol Alergol, 36(5), 392-397.
  • Sanford, J. A., & Gallo, R. L. (2013). Functions of the skin microbiota in health and disease. Seminars in Immunology, 25(5), 370-377.
  • MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél (2021). Élelmirostok.

Kép: (www.freepik.com)

Azok az újévi fogadalmak

Január közepén-végén, amikor már talán kezdenek ritkulni az életmódváltásra buzdító hirdetések és kezd fogyni a lelkesedés a fogadalmak betartásával kapcsolatban, ideje realisztikus célokat kitűzni magunk elé. Engedd meg, hogy cikkemmel segítsek ebben!

Egészségünk megőrzése

Egészségünk megőrzése vagy visszaszerzése érdekében több irányba is indulhatunk. A mentális egészségünk támogatása, a megfelelő alvásritmus beállítása, stresszkezelés, a függőségekkel való munka, a rendszeres testmozgás és a szociális kapcsolataink ápolása mind-mind olyan cél, amik aztán dominó-effektusként hatással lesznek egész jóllétünkre! Ha te ezek közül dolgozol éppen valamelyik pilléren, tudd, hogy teljes szívemből szurkolok neked, de talán ez a cikk nem neked fog szólni (később azonban, ha szükséged lesz rá, visszatérhetsz hozzá). A következő sorokban ugyanis egy tudományosan megalapozott és szórakoztató táplálkozási célról olvashattok.

Számolj növényeket kalóriák helyett!

Amikor valaki jobban oda szeretne figyelni az étkezésére, hajlamos a kalóriaszámolás csapdájába esni. A kalória az ételeinkben található energiamennyiség mértékegysége és a fogyni vágyók jó barátja. Én azonban nem vagyok a kalóriaszámlálás híve, mert elveszi az étkezés örömét és addiktívvá válhat, az arra hajlamosaknál hozzájárulhat evészavarok kialakulásához. Nem mondom, hogy sosincs szükség rá és azt sem, hogy mi, dietetikusok nem használjuk. Elég azonban, ha mi tudjuk, nagyságrendileg mibe mennyi kalória van, a klienseknek pedig a nyersanyagválogatást tanítjuk meg. Így gondolkozok én, de nem minden szakember egyforma módszerekkel dolgozik.

A kalóriaszámlálás helyett hatékonyabb célkitűzésnek tartom, ha a héten elfogyasztott növényi élelmiszereket számoljuk. Kimutatták ugyanis, hogy a bélflóránk akkor a legegészségtámogatóbb összetételű, ha minél változatosabb, diverzebb. Ehhez növényi élelmiszerek fogyasztásával járulhatunk hozzá leginkább. Jelenlegi tudásunk szerint akkor képes a bélflóránk a lehető legváltozatosabb állapotot elérni, ha heti 30 növény szerepel az étrendünkben.

Mi számít egy adag növénynek?

  • egy marék száraz gabona
  • egy darab gyümölcs, fél bögre bogyós gyümölcs
  • 2 tenyér nagyságú zöldség
  • fél bögre száraz hüvelyes
  • zárt marék olajos mag
  • 1 fűszer használata ¼ adag növénynek számít
  • 1 dl 100%-os préslé vagy smoothie, pl. Funky Forest sütőtök-mangó-alma smoothie

Ha eddig növényekben szegény volt az étrended, akkor minden bizonnyal a rostbeviteled is alacsony volt. Bélbaktériumaid ezért meglepődve tapasztalják majd, ha több növényi élelmiszert fogsz fogyasztani és erre természetes módon puffadással válaszolhatnak. Érdemes ezért fokozatosan növelni a növényi élelmiszerek számát az étrendben és mellé bőségesen fogyasztani folyadékot.

Javaslatom: A saját tempódban, fokozatosan növeld a növényfogyasztásod. Tudományosan megalapozott, jó célkitűzés lehet elérni a napi 5 adag zöldség- és gyümölcsbevitelt és a heti 30 különböző növény fogyasztását!

Hivatkozások

McDonald, D., Hyde, E., Debelius, J. W., Morton, J. T., Gonzalez, A., Ackermann, G., Aksenov, A. A., Behsaz, B., Brennan, C., Chen, Y., DeRight Goldasich, L., Dorrestein, P. C., Dunn, R. R., Fahimipour, A. K., Gaffney, J., Gilbert, J. A., Gogul, G., Green, J. L., Hugenholtz, P., Humphrey, G., … Knight, R. (2018). American Gut: an Open Platform for Citizen Science Microbiome Research. mSystems, 3(3), e00031-18. https://doi.org/10.1128/mSystems.00031-18

immun erősítés, mikrobiom (kép: Freepic)

A BELEK CSODÁLATOS VILÁGA – A MIKROBIOM

A mikrobiom olyan szinten került be a köztudatba, annyit beszélünk róla a  mindennapjainkban, mintha mindannyian máris táplálkozás szakértők lennénk. Érdeklődésünk nagyon is érthető, hiszen ez manapság a táplálkozástudomány és az orvoslás legkutatottabb területe, valamint valóban egy felfoghatatlanul komplex és még alig ismert univerzumról van szó.

Az emberi mikrobiom többféle mikroorganizmus (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények) összessége, amelyek velünk együtt szimbiózisban élnek  és különösen fontos szerepet játszanak az egészségünk szempontjából.

Az emberi testben található mikroorganizmusok

Az emberi testben található mikroorganizmusokszámtalan helyen megtalálhatók: a bélben, a bőrön, a szájban, az orrban, stb. Ezek a mikroorganizmusok hozzájárulnak az emésztéshez, az immunrendszer működéséhez, a vitaminok termeléséhez, az anyagcseréhez és az egészséges bőr fenntartásához, egy szóval az egész szervezet normál működéséhez. A mikrobiom kutatása egy nagyon dinamikusan fejlődő és változó terület.

A bél mikrobiom az összes mikroorganizmus tápcsatornában élő része, megtalálható a felső és az alsó zárógyűrű között mindenhol, a szánktól egészen a végbélig. Hibás tehát a feltételezés, hogy ez csak a vastagbélre lokalizálódó “szervrendszer”, bár tény, hogy ott található a teljes bélflóra jelentős része (~90%), tömege itt akár 2 kg is lehet és a széklet szárazanyag tartalmának ~60%-át adja. Jelen ismereteink szerint a szájüregben ~140, a nyelőcsőben ~100, a gyomorban ~130 féle, míg a vastagbélben mintegy 1000 féle baktériumtörzs él. Összetettsége egyénenként eltérő és olyan mértékben egyedi, mint az ujjlenyomat. Azon felül pedig, hogy megismételhetetlen, nagyon változékony is. Képes jelentős mértékben átalakulni  valamilyen étkezés (fehérje- és zsír domináns étrend), alkohol, stressz, vagy fertőzés hatására. A mikrobiomunk által közölt genetikai információ pedig sokkal jelentősebb lehet, mint maga az emberi genom, a szervezet teljes örökítő információja.  A bél mikrobiom rendkívül fontos szerepet játszik az emésztésben, de jelentősége ennél sokkal összetettebb.

A bél mikrobiom fő feladatai:

  • emésztés
  • vitaminok és egyéb anyagok termelése
  • immun- és idegrendszer szabályozása

A bél mikrobiom állapotát egyre több betegség és állapot összefüggésében vizsgálták már és a kapcsolat számtalan esetben nyert bizonyítást:

  • depresszió, izületi betegségek, szív és érrendszeri betegségek, Alzheimer-, Parkinson-kór, autizmus, autoimmun betegségek, bőrelváltozások, asztma és COPD, nőgyógyászati kórképek, zsírmáj, cukorbetegség, vastagbél daganatok, gyulladásos bélbetegségek és IBS.

A bélflóra funkciói a vastagbélben

A vastagbélbe eljutó rostokat (összetett szénhidrátok, melyek lebontása és felszívódása a vékonybélben nem történik meg) az itt élő mikroorganizmusok fermentálják, azaz részlegesen bontják. Ennek következményei többek között a gázok (metán, szén-dioxid, hidrogén, kén-dioxid) és a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA). Előbbit normalizálni szeretnénk, mint egy nagyszerű élettani folyamat természetes jele, utóbbit pedig részletezni, hogy mi mindenben van szerepe.

  • pH értékük kb. 4,8, azaz ezek gyenge savas környezet hoznak létre
  • kémhatásuk savassága a patogén (betegséget okozó) baktériumok leküzdésében segít
  • SCFA pl.: ecetsav, propionsav, vajsav (butirát), valeriánsav
  • táplálják a mikroorganizmusokat
  • támogatják a bélhámsejtek integritását (védelmet nyújtanak és energiát adnak)
  • fokozzák egyes tápanyagok felszívódását
  • növelik a bélperisztaltikát, így a székletben megkötött méreganyagok hamarabb távoznak a külvilágba, leegyszerűsítve – daganatellenes hatásúak
  • serkentik a mucin termelést (vastagbél belső falát védő glikoprotein, mely egyben a mikrobiom számára is energiaforrás)
  • vastagbél belső falának sejtjei számára energiaforrás
  • gátolják egyes daganatos sejtek osztódását, egyes atípusos sejtek regenerációját elősegítik
  • támogatják az agy működését (pl.: tanulás támogatása)
  • serkentik az immunrendszert, szabályozzák a gyulladásos választ
  • hatással vannak az anyagcserére (zsír-, koleszterin-, szénhidrát anyagcsere)
  • részt vesznek a vérnyomás szabályozásban

Mindezek talán elég nyomós indokot nyújtanak annak érdekében, hogy értsük, miért olyan fontos a rostdús táplálkozás. Aki azt állítja, hogy a sok rost a fogyás miatt kell, annak hiányosak az ismeretei, vagy nem gondolkodik az emberi szervezetről komplexen.

A javasolt napi rostbevitel kb. 35g.

Legmagasabb rosttartalmú nyersanyagok (szárazon mért adatok):

  • száraz hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó) ~ 20-25% rost
  • gabonafélék teljes értékű változatban (teljeskiőrlésű liszt, hajdina, köles, barnarizs) ~10-15% rost
  • olajos magvak ~5-10% rost

A sok rosthoz pedig ne felejtsünk el sokat inni. Például egy-egy üveg Funky Forest préslevet vagy smoothiet, mely növényi hatóanyagokban gazdag, és kiváló energiaforrás a beleinkben értünk dolgozó mikroorganizmusoknak.