A FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK
A jelen kor rohanó, zsúfolt életmódjában az étkezés minél gyorsabb megoldására megjelentek a feldolgozott élelmiszerek. Mindenki tudja, hogy a gyors munka nem mindig eredményez minőségi munkát. Így van ez az étkezéssel is.
A gyorsétterem és feldolgozott kényelmi termékek nem feltétlen ideálisak. Mivel azonban nem költözhetünk ki mindannyian vidékre, hogy egész nap a magunk által termelt nyersanyagokból készítsünk ételeket, no meg nem is mindenki rajonghat úgy az étellel foglalatoskodással, mint például dietetikusunk, Szabó Adrienn, ezért a legjobb, ha megtanulunk együtt élni és jól élni az ipari élelmiszergyártás adta vívmányokkal és békébe kerülni lehetőségeinkkel és korlátainkkal.
Mit jelent a feldolgozott élelmiszer?
Élelmiszer boltban megvásárolható olyan termékek, melyek természetes állapota az ipari feldolgozás során megváltozik.
Azonban a módosítás mértéke nem mindegy.
Az ipari beavatkozás sokféle lehet, amelyekről mi is láthatjuk, hogy nem egyenrangú műveletekről van szó: mosás, darabolás, őrlés, főzés, pasztörizálás, fagyasztás, szárítás, csomagolás, tartósítószerekkel, fűszerekkel, ízfokozókkal, cukorral, zsírokkal vagy egyéb étrend-kiegészítőkkel történő dúsítás stb.
A feldolgozott élelmiszereknek több ketegóriája van
1. Elsődlegesen, vagy minimálisan feldolgozott ételek, melyek célja, hogy
– könnyebben fogyasztható állapotba kerüljön az adott nyersanyag (pl.: a megőrölt gabonaszemből teljeskiőrlésű liszt készül, a megfőzött hüvelyesből pedig konzerv)
– vagy a nyersanyagot minél hosszabban, a legjobb minőségben őrizzük meg (pl.: gyorsfagyasztott zöldségek, pasztörizált tej, konzervált darabolt paradicsom, aszalt gyümölcs)
Ez az élelmiszer kategória olyan feldolgozott ételeket tartalmaz, melyek mindennapi étkezésbe iktatása abszolút egészségtámogató, beltartalmi értékük (tápanyagok, rostok) nem károsodik és nagyszerű alternatívát nyújtanak akkor, amikor szezonálisan elérhető palettát szeretnénk kicsit bővíteni, vagy az ételkészítésre szánt időt csökkenteni.
2. Adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, melyek már körültekintést igényelnek, hisz a hozzáadott ízfokozók (só, cukor, nátrium-glutamát, stb.) és adalékanyagok (tartósítószer, állományjavító, térfogatnövelő, emulgeálószer stb.) miatt tápanyag összetételük változhat, olykor kedvezőtlen irányba. Pl.: a paradicsomos tésztaszósz sokkal több olajat vagy sót tartalmazhat, mint amennyit javasolt lenne hozzáadni, vagy egy zöldségkrém iparilag több keményítőt és kevesebb nyersanyagot (zöldséget) tartalmazhat, mint egy otthon előállított verzió.
3. Az azonnali fogyasztásra alkalmas vagy ultra feldolgozott (ultra processed) ételek már feldolgozott, többszörösen finomított formában tartalmazzák az alapanyagokat, nyersanyagokat (így csökken tápanyagtartalmuk – rost, vitamin, ásványianyag) és emellett adalékanyagokat is többet tartalmaznak, mint az előző kategóriák. Ezen csoportba tartozó élelmiszerek túlzott fogyasztása hosszú távon negatív hatást jelent az egészségünkre nézve, mert ezekre jellemző a túlzott só, édesítőszer – és cukor, a magas telített zsír, olaj – és transzzsírtartalom és halmozott mesterséges adalékanyagok alkalmazása.
Ismerős az “üres kalória” fogalma? Ez általában a többszörösen feldolgozott élelmiszerekre jellemző: Rengeteg kalóriát tartalmaznak a hozzáadott zsiradék és cukor miatt, azonban értékes tápanyagokban nagyon szegények, mert eleve többszörösen finomított nyersanyagokból készülnek. Ilyenek lehetnek pl. sós keksz, kakaós nápolyi. Fontos, hogy egy étel minőségét nem az energiatartalom (kcal) határozza meg, hanem az összetevők listája. Ez a felsorolás pedig minél rövidebb, annál jobb.
Természetesen, nem csak önmagukban ezek az ételek, hanem ezek gyakori, túlzott mértékű fogasztása, valamint az ezekhez gyakran társuló egészségtelen életmód (felfokozott életritmus, stressz, kevés mozgás, elégtelen alvás, stb.) is hosszútávon összefüggésbe hozhatók krónikus civilizációs betegségekkel, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, elhízás, daganatos megbetegedések stb.
Tehát nem csak önmagában az adalékanyagokat és ezeket a bűnösnek tartott feldolgozott élelmiszereket érdemes megvizsgálni, hanem a kontextust és a táplálkozási attitűd hosszútávú hatásait.
Feldolgozott bolti élelmiszerek
Mikor a boltban kapható gyümölcsjoghurtban plusz tejszín és cukor van, illetve gyümölcs aroma, az még nem baj néha, sőt, teljesen egészséges is lehet, pláne ha plusz szezonális gyümölccsel extrázzuk és így legalább fogyasztunk gyümölcsöt. Viszont ha ez a kényelmi termék azt eredményezi, hogy a gyümölcsbevitelünket ennyivel letudjuk, akkor az már nem járul hozzá, hogy szervezetünk megkapja a szükséges tápanyagokat. Lehet azonban jól használni a kényelmi termékeket. Figyelem, még egy, talán sokak számára megbotránkoztató példa jön. Tegyük fel, hogy ami otthon van, az csak egy kevés répa a hűtőben, meg borsó a fagyasztóban, meg zacskós leves a kamrában, akkor lehet egy rohanó életmódba jól beilleszthető étel a tasakos leves répa kockákkal és zöldborsóval turbózva.
Vagy hogy házon belül hozzunk példát. A direkt préseléssel készült gyümölcslé egy alig feldolgozott élelmiszer, hiszen csak néhány hőérzékeny vitamin mennyisége csökken némileg, egyes mikroelemek (ásványianyagok, antioxidánsok) pedig kifejezetten feldúsulnak a préselés során adalékanyagot viszont nem kapnak. Önmagában ha valaki folyton gyümölcslevet fogyaszt, az nem elég a szervezet számára. De ha valaki ezeknek a gyümölcsleveknek köszönhetően tud könnyen elkészíteni zöldségekkel együtt egy smoothie-t, lehet, hogy sokkal változatosabb lesz az étrendje, mintha elvből elutasítaná, az üvegbe csomagolt gyümölcs-zöldség készítményeket, vagy ha nem lenne egy-egy nap, mikor előkapja a jól tárolható üvegbe zárt Funky Forest leveket, akkor azokon a napokon elmaradna a zöldség-gyümölcs bevitel.
Fontos, megjegyezni azt is, hogy az adalékanyagok önmagukban nem automatikusan káros anyagok. A természetellenesen hangzó guargumi pl. a pillangósvirágú növények családjába tartozó guarbab magjában található anyag, tehát egy természetes anyag, vagy az E162, mely a céklából nyert természetes vörös színezék. Ne higgyünk minden rémhírnek és ne szorongjunk, ha feldolgozott ételt fogyasztunk, törekedjünk a változatosságra.
A Funky Forest elkötelezett híve annak, hogy szolgálja az emberi egészséget úgy, hogy az a fenntarthatóság szellemében valósuljon meg. Így zárszóként szeretnénk kiemelni, hogy egy étel minél kevésbé feldolgozott, annál egészségesebb az ember számára és annál jobban kíméli a bolygót is!
