Mikroműanyagok és káros hatásaik
Júliusban sok szó esett a “műanyagmentes júliusról”, de valahogy idén kisebb volt a lendülete a #plasticfreejuly kihívásnak. Annyi minden történik manapság a nagyvilágban, hogy nem jut időnk 1 hónap alatt sem arra, hogy utolérjük az egy hónapos kampányt. Ha neked sem volt kapacitásod júliusban műanyag használatod csökkentésre, hát tedd meg most vagy szeptemberben, a lényeg,…
Júliusban sok szó esett a “műanyagmentes júliusról”, de valahogy idén kisebb volt a lendülete a #plasticfreejuly kihívásnak. Annyi minden történik manapság a nagyvilágban, hogy nem jut időnk 1 hónap alatt sem arra, hogy utolérjük az egy hónapos kampányt. Ha neked sem volt kapacitásod júliusban műanyag használatod csökkentésre, hát tedd meg most vagy szeptemberben, a lényeg, hogy foglalkozz a témával. A műanyag csökkentés ugyanis nem egy 1 hónapos projekt, hanem életforma kellene, hogy legyen.
- Káros a műanyag, de miért és hogyan?
- Most akkor dobjuk ki a műanyag dobozokat?
- Hogyan kerül a műanyag a szervezetünkbe?
Ezekre keressük a választ!
Sajnos, amikor műanyagról beszélünk, elképzeljük azt az egynemű masszát, amiből a tárgyat formálják. Csakhogy a műanyag és annak előállítása több 100 vegyi anyagot igényel, amiből jelentős rész káros a szervezetünkre és a bolygónkra is. Sajnos nem elég, hogy újrahasznosítjuk, vagy szelektíven gyűjtjük, a fogyasztási szokásainkon is alakítanunk kell.
A nap folyamán rengeteg műanyaggal kerülünk kapcsolatba. Onnantól, hogy felkelünk, addig, hogy lefekszünk: fogkefe, fogkrémes tubus, fogselyem, hajcsat, borotva nyele, wc fedele, törölközők egy része, tároló dobozok, műanyag palackok, egyszer használatos csomagolások, joghurtos doboz, nejlon zacskók a piacon és boltban, étel rendelés csomagolása, vitaminos dobozok, műszálas és műbőr ruha, bútor kárpit, konyhai eszközök, dekor elemek, textíliák, kozmetikumok és a kozmetikumok csomagolása, tisztítószerek, szívószál, a lista végtelen hosszú.
Műanyag nélkül a mai világban nem lehet élni, ezért máris gyököt vonunk a nyomasztó katasztrófa-érzetből. Mi most elsősorban a rövid (néhány másodperc) használati idejű eszközök minimalizálására szeretnénk felhívni a figyelmet és elindítani egy közös gondolkodást.
Mik azok a másodperces műanyagok?
- Elviteles kávéspohár műanyag teteje – simán lehet inni enélkül is, ha épp nincs nálad saját pohár
- A fagyis kanál is csak 5 percig van a kezünkben, amíg elkanalazzuk a fagyit, holott nyalni is lehet a fagyit az ehető tölcsérből
- Beszaladok egy almáért a boltba, és onnan kijőve már eszem is, ehhez nem kel nylon zacskó
- Iszom egy presszó kávét elviteles pohárban, holott egy presszót meginni porcelán csészéből csak egy pillanat és ez a megállás jót tesz nekünk is, nem csak a környezetnek.
Továbbá nem minden műanyag rossz és haszontalan, és nem is mind veszélyes. 1-től 7-ig számozzák a műanyag típusokat, melyből különösen a következő számozásúak kerülendők: a 3-as (PVC), a 6-os (polisztirol) és a 7-es (polikarbonát tartalmú termékek).
A környezet szempontjából nem csak az terhelő, amit nem a kukába dobunk, ezért a víz és a szél elviszi a tengerekhez, hanem az is, amit a kukába dobunk és a helytelen hulladékgazdálkodás miatt visszajut a természetbe, vagy pedig aszemétégetőben elégetik. A folyamat során, ahogy korábban az előállításnál is, környezetkárosító anyagok keletkeznek. Emberi szempontból pedig hozzáadott kár, amivel mi az életmódunkon keresztül találkozunk, jobban mondva megeszünk és belélegzünk: mikroműanyag van a palackozott ásványvízben, a csapvízben és az ételünkben, amit forrón tettünk a műanyag edénybe, hogy csak a legtipikusabbakat említsük.
Egyre inkább bizonyított tény, hogy a mikroműanyagok, a műanyag bomlása során keletkező vegyületek szerepet játszanak civilizációs betegségek – asztma, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek-, és hormonális rendellenességek kialakulásában is.
Az viszont evidencia, hogy a mikroműanyag mindenhol jelen van, ezért kár nagyon stresszelni rajta. El kell fogadnunk, hogy ez jelenlegi civilizációs fejlettségünk ára, és amit tehetünk, azt tegyük meg, hogy hatással lehessünk egészségünkre, környezetünkre és a meglévő folyamatokat ne hatványozzuk (túl?)fogyasztásunkkal.
Tippek a műanyaghasználat csökkentésére
Alább felsorolunk néhány egyszerű tippet a mindennapokra, amiből megcsinálhatjuk a mi magunk műanyagmentes augusztusát, szeptemberét, félévét, 1 évét, életét.
- A mindennapi vizes palackunk készüljön fémből/üvegből
- Otthon ne műanyag poharat használjunk
- Ha műanyag dobozban hordjuk az ebédet, mert könnyebb biciklin, tömegközlekedésen szállítani, a munkahelyen tegyük ki tányérba, és úgy mikrózzuk meg
- Ruhavásárlásnál törekedjünk a 100% pamutra.
- Műbőr dzseki helyett vegyünk használtan bőrkabátot, minden évben új divatos műbőr táska helyett 10-20 évig is használható bőr táskát
- A szendvicset folpack helyett csomagoljuk újrahasznosítható viaszos szalvétába, vagy egyszerűen tegyük dobozba
- A szemetes kukát csak akkor vigyük ki, ha tényleg teli van, így kevesebb műanyag zsákot használunk
- Ha van olyan kígyóuborka, hagyma, retek, saláta, ami a boltban műanyag csomagolás nélkül kapható, vásároljuk azt
- Ha nem teher, vegyük a nagyobb kiszerelést, mert az kevesebb csomagolóanyaggal jár (1kg-os kávé vs 250g-os csomag kávé)
- Tegyük fel a kérdést (ha nem is mindig, de amikor lehetőségünk van) – tényleg szükségünk van minden egyes megvásárolt árucikkre? Tudnánk egyszerűbben és környezettudatosabban vásárolni?
Te mivel folytatnád a sort? Mondjuk üveges gyümölcslevet veszek csak a jövőben, nem műanyag, vagy műanyagot is tartalmazó dobozosat? Rajtunk áll!