Barion Pixel

Szabó Adrienn

Megosztás

Étel, ami a lelket is táplálja

Ma már tudjuk, hogy számtalan betegségnek lelki vonatkozása van. Ezért az ételeknél is fontos figyelembe venni azt az aspektust, hogy az ember a lelkével együtt ül az asztalhoz. Étkezzünk ezért úgy, hogy az ne csak a testünk épségét szolgálja, hanem teljes lényünket is táplálja. Szabó Adrienn dietetikusunk most az ilyen szemléletű táplálkozás titkaiba avat be…

Ma már tudjuk, hogy számtalan betegségnek lelki vonatkozása van. Ezért az ételeknél is fontos figyelembe venni azt az aspektust, hogy az ember a lelkével együtt ül az asztalhoz. Étkezzünk ezért úgy, hogy az ne csak a testünk épségét szolgálja, hanem teljes lényünket is táplálja. Szabó Adrienn dietetikusunk most az ilyen szemléletű táplálkozás titkaiba avat be bennünket!

Táplálkozás a maga teljességében

Dietetikusként hiszem, hogy nincs egészséges és egészségtelen étel, mert nem 1-1 ételen áll vagy bukik az egészségünk. Tovább megyek, meg vagyok győződve róla, hogy az egészség nem is egyenlő önmagában az egészséges ételek halmazával. Számtalan dolog hat ránk, mely azt eredményezi, hogy összességében egészségesnek vagy betegnek érezzük magunkat. Gondoljunk csak bele, hogy amikor eszünk, egész testünk, lelkünk, szellemünk ül az asztalhoz, nem csak a tápcsatornánk találkozik az étellel. Az ételt látjuk, tapintjuk, szagoljuk, halljuk.

 

Hogy szívesen fogyasztunk-e egy ételt, az ezer tényezőtől függ és számtalan múltbéli tapasztalat idéződik fel egy-egy étel fogyasztása közben, még ha nem is tudatosak ezek a folyamatok. Ezért ne higgyük, hogy az étel csupán tápanyagforrás, csupán Maslow-i alapszükségletünk kielégítése. Az étel ugyanis hagyomány, kultúra, szociális színtér, testi és lelki táplálék.

Mediterrán étrend

A mediterrán diéta is a testi-lelki egyensúly megteremtését segíti elő. Ki ne hallotta volna már, hogy a mediterrán étrend a legegészségesebb a sok olívaolaj, hal, kevés bor és sok zöldség miatt. Azonban, ha valaki megnézi, hogy 2013-ban miért és hogyan került az UNESCO szellemi világörökség listájára a mediterrán étrend, láthatja, hogy ott nem csupán táplálkozástudományi indokok szerepelnek. Ugyanolyan fontos a térségből azt kiemelni, hogy az étkezési kultúra milyen rituálékat, szimbólumokat és hagyományokat foglal magában, hogyan áll kapcsolatban a terméssel, a betakarítással, a feldolgozással, a főzéssel, és különösen az ételek megosztásával és együtt elfogyasztásával. A közös étkezés az egyik alapja a kulturális identitásnak és a közösségek folytonosságának, a stabilitásnak. A mediterrán diéta a vendégszeretet, a kultúrák közötti párbeszéd és a kreativitás értékeit, valamint a sokféleség tisztelete által vezérelt életmódot hangsúlyozza. Mi ez, ha nem lelki egyensúly az étkezésen keresztül.

Kék Zónák 

Neves orvosok és tudósok meghatározták a bolygónk azon régióit, ahol az emberek az átlagnál sokkal tovább élnek. Ezeket a területeket Kék Zónáknak nevezik. Megfigyelték, hogy az itt élők mindennapi életmódjának mennyire szerves része az étellel való foglalkozás. Az itt honos receptek egészségtámogató hatását persze egy kutatócsoport tudományos tényekkel is alá tudta támasztani. Megvizsgálták ugyanis, hogy az alapanyagoknak milyen egészség-előnye van, hogy mennyire kevés húst fogyasztanak és általános, hogy egy teljes értékű növényi étrend az alap étkezési kultúra. De kiemelték, hogy ugyanilyen fontos szerepe van annak, hogy az ételt, amit magukhoz vesznek, ismerik. Maguk termesztik, dolgozzák fel, a családi hagyományok szerint készítik el és közösségben fogyasztják el, egymással megosztva. 

Nagyszerű lehetőség a mai világban, hogy az internet segítségével a táplálkozástudományi ismeretek gyorsan és mindenki számára terjednek. Sajnos azonban elfelejtjük, hogy az étkezés egy sokkal egyszerűbb, természetesebb folyamat, mint azt a mai szabályok diktálják és minden cikkből a fejünkre olvassák. Napjában ezerszer olvashatnánk el, hogy mi az a 10 szabály, amit meg kell tennünk, hogy 100 évig egészségesen éljünk. De arról elfelejtkezünk, hogy leüljünk egy napra a nagyszülők konyhájába és megnézzük, mit hogyan készítenek az ‘öregek”. 

Nem azt mondjuk, mert nem is igaz, hogy a régiek mindent jól csináltak. De nagyon sokat meríthetünk a múltunkból. Hogy nem pazaroltak, hogy húst csak ünnepek alkalmával ettek, hogy azt fogyasztották, ami közel, helyben, szezonálisan megtermett, hogy nem tároltak ezer féle ételt a hatalmas hűtőben, hogy nem műanyagba csomagolt alapanyagokat vettek. Helyette saját kannával mentek tejért, a kenyeret egy héten egyszer vették meg a péknél, nem iparilag feldolgozott ételeket vettek, hanem maguk készítették a fogásokat. Közösen, családosan főztek, majd egymással megosztották. 

Ez az életmód a 21. század városaiban már nem megvalósítható. De lehetnek ünnepek, amikor örülünk annak, hogy van közösségünk, akikkel egy asztalhoz ülhetünk és tanulhatunk egymástól a hagyományról, múltról, gyökerekről, megélhetjük az ételen keresztül a kapcsolódást,  a hovatartozást. Higgyük el, hogy ha figyelünk picit az ételek fiziológiás hatásokon túli szerepére is, hagyunk időt megérkezni, akkor a lelkünk is utolér minket az asztalnál.

Olvass tovább!

Rohanós reggelek? Itt a legtutibb reggeli receptek!

Nagykiszerelés (3L)Recept

Hiába tudjuk, hogy hogyan néz ki az egészséges életmód, ha a megvalósításig segítség, információ vagy idő hiányában nem jutunk el. Ezért az egyik legfontosabb része ...