Barion Pixel

Környezetünk és egészségünk védelme nem ellentmondásos célok, hanem szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ismerjétek meg Szabó Adrienn dietetikusunk írásából, hogy hogyan tehettek egészségetekért és a bolygóért, környezettudatos diéta követésével!

Húsmentesség = környezettudatos étrend?

Nem hiába hangsúlyozzuk, hogy “ZÖLDülő” tányér, hiszen a fenntarthatóság kulcsa nem csak a húsmentes életmód lehet. A húsok, halak, illetve a tej és tejtermékek ugyanis szervezetünk kiváló (némelyik közel 100% biohasznosulású), teljes értékű fehérjeforrásai. Dietetikusként ezért továbbra is támogatom, hogy aki szeretne, nyugodtan fogyasszon állati eredetű élelmiszereket. A mérték azonban nagyon fontos! Hazánkban ugyanis a napi hús bevitel az ajánlások háromszorosát teszi ki, ami az egészségünkre és a környezetünkre is káros mennyiség.

A helyzet nyitja a növényi eredetű táplálékokban rejlik. Tegyünk róla, hogy ne csak mellékszereplők legyenek a konyhában, hanem főszerepet is kapjanak a tányérunkon. Így láss csodát, máris egészségesebb lett az étrendünk!

Nem csak bolygónk érdekében érdemes azonban több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. A hazai táplálkozási ajánlás és a nemzetközi szakma is azt javasolja, hogy a tányérunk fele zöldséggel és gyümölccsel legyen megpakolva minden étkezéskor. Mindezt nem esztétikai megfontolásból javasoljuk, hanem azért, mert ilyen mennyiségű zöldség-gyümölcs fogyasztása már egészségvédő, betegségmegelőző hatással bír.

Ha valaki nem fogyaszt elegendő zöldséget és gyümölcsöt ugyanis, annál sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan civilizációs betegségek, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a daganatos betegségek. Világszerte évente 1,5 millió haláleset hozható összefüggésbe az alacsony zöldség-fogyasztással, míg 2,4 millió haláleset az elégtelen gyümölcs-fogyasztáshoz köthető. Emellett a WHO a feldolgozott (pl. pácolt, sózott, füstölt) vörös húsok rendszeres, napi 50-100 g mennyiséget meghaladó fogyasztását is összefüggésbe hozta a vastag- és végbélrák, hasnyálmirigy-, illetve prosztatarák kialakulásának magasabb kockázatával. Ezért tényleg csak okosan falatozzunk ezekből!

A jóllakottság érzéséről és a fehérjedús táplálkozásról azonban nem kell lemondanunk! Ezért összefoglaltam számotokra azokat a fő növényi fehérjeforrásokat, melyekkel könnyedén kiváltható egy-két húsos fogás. Ezek ráadásul mind olyan alapanyagok, melyek ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb, mivel hazánkban is megtalálhatók:

  • Hüvelyesek (zöldborsó, sárgaborsó, vöröslencse, barna lencse, száraz babok, csicseriborsó)
  • Teljesértékű gabonák (búza, bulgur, árpa, zab, hajdina, amaránt, köles)
  • Olajosmagvak (tökmag, napraforgómag, mandula, mogyoró, dió, mák, lenmag, kendermag)

Konkrét receptinspirációkat szeretnétek? Már mutatom is őket!

Ezek az ízletes fogások segítenek abban, hogy az étkezés akkor is komfortos és élvezetes maradjon, amikor szervezetünk és környezetünk épségét szolgáljuk:

  • Indiai fűszeres édesburgonyás csirke ragu, hús helyett csicseriborsóval, spenótos barna rizzsel
  • Olasz lasagne darált hús helyett gombás-lencsés rétegekkel
  • Reggeli vagy vacsora szendvics sajtkrém helyett fűszeres fehérbab krémmel, savanyúságokkal és retekkel
  • Pesztós tészta gazdagítva és zöldítve borsóval, megszórva pirított napraforgómaggal

Ha szeretnénk még zero waste-ebb étrendet kialakítani, figyeljünk arra is, hogy helyi, kistermelői, szezonális és csomagolásmentes vagy újrahasznosítható csomagolású, minél kevésbé feldolgozott nyersanyagokat válasszunk!

Konklúziónk tehát nem más, mint hogy fokozatosan csökkentsük húsfogyasztásunk és az állati eredetű termékeket a konyhánkban és fedezzük fel a zöldségekben, gyümölcsökben, növényi eredetű táplálékainkban rejlő lehetőségeket. Ígérem, izgalmas kaland vár rátok!