Aki ismeri a Funky Forest blog cikkeit, tudja, hogy mi leszünk az utolsók, akik diétás tanácsokkal, fogyókúrás tippekkel, kalória spóroló megoldásokkal bombázunk Benneteket. Ez nem pusztán azért van, mert ilyen funky a lelki alkatunk, hanem mert a tudomány is azt igazolja, hogy az ételre csak tápanyagforrásként tekinteni, szakmailag hiányos megközelítés! A következőkben egy ehhez kapcsolódó, érdekes tudományterületről mesélünk – az epigenetikáról.
Az Epigenetika
Neve az epi (feletti) és a genetika (örökléstan) szavak összetételéből ered. Az epigenetika azt vizsgálja, hogy a külső környezeti és a különböző belső tényezők, hatások hogyan módosítják a gének működését.
Minden ember egyedi génállománnyal rendelkezik. Az apai és anyai gének által meghatározott genetikánk determinálja hogy milyen lesz egészségi állapotunk, milyen betegségeink alakulhatnak ki és egyéb fizikai és biológiai tulajdonságokat is meghatároz.
Legalábbis sokáig így hittük, és hajlamosak is vagyunk minden felelősséget a genetikára hárítani.
Az epigenetika azt próbálja mérhetővé tenni, hogy a környezeti tényezők hogyan tudják ki és/vagy bekapcsolni azt, hogy a genetikai jellemzők valóban megnyilvánuljanak. A genetika tehát a lehetőségek tárháza. Hogy abból mi kap hangszórót és mi némul el, az rajtunk és a felmenőinken is múlik.
Milyen tényezők befolyásolják a genetikánk érvényre jutását?
- környezetünkből származó hatások (stressz, higiénia és fertőzések stb.)
- saját szokásaink (táplálkozás minősége, mennyisége – alultápláltság, túltápláltság, fizikai aktivitás, alvás stb.)
- szülőket érő hatások következménye a gyermeken (anyát ért lelki hatások a várandósság során, apa táplálkozási szokásai a fogantatás körül, szülők dohányzása stb.)
Ezek a tényezők nem a DNS szerkezetét, tehát nem a nukleotid sorrendjét változtatják meg, hanem a génekben kódolt információk hozzáférhetőségét. Életmódunk, felmenőink életmódja a génekben tárolt infót elnémíthatja vagy kihangosíthatja.
Az ételek, a dohányzás, a stressz, a fizikai aktivitás minden sejtben változásokat okoz, beleértve a petesejteket is, a spermiumokat is, azok nincsenek függetlenül elzárva egy széfben. A szervezetben minden kommunikál egymással. Ilyenformán is van hatásunk leszármazottainkra, vagy hatnak ránk felmenőink epigenetikusan.
Szóval nem az vagy, amit megeszel, hanem az epigenetika tanítása szerint az vagy, amit a szüleid, nagyszüleid ettek vagy nem ettek, ahogy és amilyen körülmények között éltek.
Ételeink és italaink mennyisége, minősége, az elfogyasztás körülményei, az asztalközösség hatással van ránk. Az étkezés epigenetikai hatása pedig lehet pozitív és negatív is. Színes, finom, közösségi étkezésekkel mutassunk fityiszt a genetikánknak. Ennek megélésére még bőven van lehetőségünk – szabadtéren is – a kora őszi napsütéses hétvégéken. Nyugodalmas jó étvágyat kívánunk mindenkinek!
